Zsíros kérdések

Az egészséges táplálkozásban ideálisan az energiaszükségletünk jelentős részét zsiradékok adják és csak kisebb részét a szénhidrátok. Különösen tekintettel kell lennünk az Ω-3 és Ω-6 zsírsavak arányára. Rengeteg kutatás és elemzés bizonyította már az Ω-3 és Ω-6 zsírsavak arányának fontosságát a táplálkozásunkban. Rák, keringés, ízületek, idegrendszeri problémák, bőrproblémák, viselkedési zavarok... és még sorolhatnánk, mennyi sok esetben van jó hatással, ha rendben az arány. A sejtek membránjaiba különböző zsírsavak épülnek be. Ezek közül van összesen 3 illetve 4, amikből hormonszerű vegyületek keletkeznek (eikozanoidok). Ezek lehetnek gyulladást fokozó és csökkentő hatásúak, ami mindössze attól függ, hogy a 4 zsírsav közül melyikből keletkeztek! Az Ω3-hoz tartozó EPA és DHA nevű zsírsavakból gyulladást csökkentő hatású „jó” hormonok keletkeznek, csakúgy, mint az Ω6-okhoz tartozó DGLA-ból. Azonban a szintén Ω6-okhoz tartozó arakidonsavból (ARA) gyulladáskeltő hatású „rossz” hormonok keletkeznek. Ezeket a hormonokat minden egyes sejtünk folyamatosan termeli. A keletkező „jó” és „rossz” hormonok arányát pedig egyes egyedül a sejthártyákba épülő EPA, DHA, DGLA és ARA zsírsavak aránya szabja meg. A cél, hogy minél több EPA, DHA és DGLA épüljön a sejtmembránjainkba, hiszen ezekből keletkeznek a „jó” hormonok, és minél kevesebb ARA. Hosszú láncú Ω3 zsírsav az EPA és a DHA, melyek kizárólag sós vízi élőlényekben találhatóak meg nagy mennyiségben, illetve nem sós vízi állatok agyában és velőjében. Az EPA és a DHA fogyasztása már kis mennyiségben is kedvezően hat a sejtmembránjaink arányaira, ráadásul az EPA még a „jó Ω6” DGLA szintézisét is fokozza. Mivel a civilizációs betegségekben a gyulladás általában központi szerepet játszik, ezért a gyulladáscsökkentő hatás miatt az omega-3 zsírsavak szinte mindegyikben ajánlottak. Fontos kiemelni véralvadásgátló és szívműködést stabilizáló és tumornövekedést gátló hatásukat is. A DHA-nak azonban más fontos szerepe is van a szervezetben. Az emberi agy, retina, spermiumok és idegsejtek ugyanis nagy mennyiségű DHA-t tartalmaznak (evolúciónk során a sok DHA fogyasztása tette lehetővé mai nagy agyunk létrejöttét). Szervezetünk csak kis mennyiségű DHA-t képes előállítani. Sejthető hát, hogy az idegrendszer, a szem és az agy optimális működéséhez megfelelő mennyiségű DHA fogyasztására van szükség. Csecsemők agyfejlődéséhez is elengedhetetlen, ezért az igazán jó minőségű bébi-tápszerek ma már tartalmaznak DHA-t is. Az anyatej is nagy mennyiségben tartalmaz DHA-t, ha az anyuka gondoskodik az omega-3 fogyasztásáról. Tanulmányok bizonyítják a terhesség/szoptatás alatti DHA fogyasztás kedvező hatásait a gyermekek látásának, mozgásfejlődésének és intelligenciájának fejlődésére. Iskolás gyerekeknél és idős embereknél is javítja a memóriát. Alzheimer-kór és alacsony DHA szint közt is egyértelmű az összefüggés. Bizonyára számos kedvező hatása kerül még majd napvilágra… Óceánjaink és tengereink vizeinek mai szennyezettsége miatt nem tanácsos napi rendszerességgel sós vízi halakat fogyasztanunk, ha mégis ilyen módon szeretnénk EPA/DHA bevitelünket biztosítani, akkor válasszunk minél kisebb méretű halat, lazacot, rákot és egyéb tengeri herkentyűket, ugyanis ezek Ω3 tartalma a legmagasabb és a legkisebb a szennyezettségük. Forrás: Szabó Gál Bence - Zsíros kérdések